Világ

Drágám, jóban, rosszban? De csak rosszban?… Azt hittem, hogy majd én megmentelek a boldogtalanságtól. Jaj, de fiatal voltam, … még gyerek… Téged becsaptak, átvertek, elhagytak, és te szegény, nem tudsz már bízni az emberekben. Csőd az életed, anyagilag is teljesen el vagy veszve. Olyan naiv voltam. Gondoltam én a fiatalságommal, kedvességemmel, megbízhatóságommal, az otthonba fektetett… Tovább »

Végre eltelt megint egy hétvége. Egy hideg, rideg, elvárásokkal teli, otthon végigdolgozott hétvége. Lealáztak, megsemmisítettek, a képességeimet nullásra értékelték… Éljen a család. Ez után vajon milyen leszek a munkahelyen? Igazatok van, én tehetek erről, én jöttem rossz családból, örültem, hogy valaki vett-vitt – ilyen eleve sérült önbizalmú ember iránt csak olyan érdeklődik, akinek pont erre… Tovább »

Nem akartuk beköttetni a tévét. Unalmas sorozatok, rengeteg reklám – kinek kell ez?  De mivel az internet előfizetés mellé járt a TV is, gyorsan bekötötték hozzánk a tévécsatornákat. Azóta a férjem beleszeretett a tévézésbe. Azt hiszem, elveszítettem őt. A férjem későn jön haza, nyilván fáradt, és nem arra vágyik, hogy a gyereket terelgesse vagy beszélgessen velem egy… Tovább »

Az etetés talán a legősibb szeretetnyelv… Ha ismered a szeretetnyelveket, könnyebben megértheted a másikat: őt mi motiválja, mi mozgatja meg, segítséget nyújt, hogyan érts vele szót.  Az etetés sokaknak a szeretet egyetlen kifejezési módja. Ősi dolog: aki régen nem evett, az meghalt. Aki evett, az részese volt a törzsnek, befogadták, teljes jogú tag volt. Osztozhatott a zsákmányon. Felemelő érzés… Tovább »

Az alaptörvény szerint el kell tartani rászoruló szüleinket. De vajon mindenki megérdemli? Szerintem sokan nem érdemlik meg. Az én rokonaim biztosan nem. De mégis mit tennél a helyemben?  A szüleim felelőtlen életet éltek mindig is. Velem nem foglalkoztak gyermekként, mindig valaki más vigyázott rám, más vitt az óvodába, más vitt az iskolába, nem ismerték a tanulmányi eredményeimet, sosem… Tovább »

Antifeminista voltam. De nagyon megbántam. Az anyámat feministának hittem, pedig csak menekült a valóság elől. Nem végzett háztartási munkákat, tanfolyamokra járt, velünk, gyerekeivel egyáltalán nem foglalkozott, inkább odaadott fizetett nevelőnek. Utáltam gyerek lenni, nem tudtam az anyámra számítani sosem. Nem volt mellettem, amikor szükségem volt rá. A karrier volt az egyedüli életcélja akkoriban. Rá kellett jönnöm,… Tovább »

Anyák napja… Most, hogy anya vagyok, sokkal felszabadultabban kellene átélnem az egészet. A reklámok, a cikkek – mind-mind arról szólnak, hogy az anyánknak az életünket köszönhetjük, csodálatos lény ő, aki annyi áldozatot hoz a gyermekéért, aki mindig kiáll mellettük, aki tigrisanya, aki jó anya.  Én nem tudom átérezni, milyen szeretni egy anyát. Vér szerinti anyám… Tovább »

Bántalmazó kapcsolat: Nem feltétlenül csak fizikai bántalmazásról szól, hanem arról, ha egy kapcsolat nem kiegyensúlyozott. Ha ebben találod magad, lépj, mielőtt túl késő lenne. Íme egy tipikus eset, bántalmazás/uralkodás a partner felett lépésről lépésre: – Adott egy erősnek, és sikeresnek tűnő férfi: önálló élettel, keresettel, lakással, okos gondolatokkal, lehengerlő modorral, odafigyelő udvarlással. Mellé adott egy önbizalomhiányos de… Tovább »

Mielőtt ítélkezel a mai fiatalok fölött, elgondolkodtál azon, hogy miért problémásak a gyerekek, és mi történt a családjukban, amiért ilyenek lettek? Ma már felnőtt gyermekek vallanak szülőnek nem való szüleikről. Egy kérdésem van, miért kellett, hogy így legyen? Miért vágyik gyermekre az, aki nem való szülőnek? És miért gondolod, hogy csoda, hogy sokan a “mai fiatalok”… Tovább »

Nemrég összefutottam egy sráccal. Megdöbbentően hasonlított arra a kisfiúra, akivel óvodás koromban barátkoztam. Egy pillanat alatt újra gyerek voltam, újra ott volt ő, és én, és a színtiszta barátság. Hirtelen elárasztott az öröm, évtizedek óta nem érzett biztonságérzet, könnyűség, amikor minden hétköznapi gond semmivé foszlik, és csak kacagnál. Kisgyermek voltam újra, pár pillanatig. Persze, kiderült,… Tovább »