1.0Világhttps://vilag.cafeblog.huChrystinehttps://vilag.cafeblog.hu/author/vendeg_iras/<p>Nem akartuk beköttetni a tévét. Unalmas sorozatok, rengeteg reklám - kinek kell ez?  De mivel az internet előfizetés mellé járt a TV is, gyorsan bekötötték hozzánk a tévécsatornákat. Azóta a férjem beleszeretett a tévézésbe. Azt hiszem, elveszítettem őt.</p> <p>A férjem későn jön haza, nyilván fáradt, és nem arra vágyik, hogy a gyereket terelgesse vagy beszélgessen velem egy asztalnál, hiszen egész nap csak beszélt-beszélt és dolgozott. Nekem úgy is esti dolgom van a gyerekkel - fürdetés, fektetés, meseolvasás - addig ő a privát szerelmi életét éli a tévénkkel. Pedig milyen jó lenne, ha az esti családi teendőket együtt csinálnánk! Persze, fáradt, kikészíti a rengeteg munka. Másra nem marad ereje, csak a vacsival a tálcáján lezuttyanni nézni az aktuális sorozatsztárokat, és élni az ő lenyűgöző és izgalmas életüket. Sokan csinálják ezt. A férjem azt hiszem boldog lenne, ha mellette ülnék csendben, és vele együtt élvezném az intellektuális tevékenységet, és engem is ugyanúgy áthatna a sok akció-jelenet.</p> [caption id="attachment_318" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://vilag.cafeblog.hu/files/2015/01/10658671_10204688206266244_735426474082578300_o.jpg"><img class="size-large wp-image-318" src="https://vilag.cafeblog.hu/files/2015/01/10658671_10204688206266244_735426474082578300_o-600x400.jpg" alt="Fotó: Anna Radchenko fotóművész Facebook oldala" width="600" height="400" /></a> Fotó: Anna Radchenko fotóművész Facebook oldala[/caption] <p>De már jó ideje a tévézés lett a mindene. Esténként, amikor a gyerekkel játszom - olyat, amit persze ő rendkívül unalmasnak tart - már a tévéműsort böngészi az okostelefonján. Alig várja, hogy elinduljunk fürdeni, hogy az övé legyen a világ, nyugodtan, a tévé társaságában maradjon. Minden nap ez a műsor.</p> [caption id="attachment_729" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/couch-potato_3083078b.jpg"><img class="size-large wp-image-729" src="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/couch-potato_3083078b-600x375.jpg" alt="Te is láttad már Őt? Fotó: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/03083/couch-potato_3083078b.jpg" width="600" height="375" /></a> Te is láttad már Őt?<br />Fotó: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/03083/couch-potato_3083078b.jpg[/caption] <p>Aztán, ha az esti rutinnal végeztem, a gyerkőc is elaludt, néha belépek a világába. Tüntetőleg felhangosítja a tévét, hogy meg ne szólalhassak, nehogy belevágjak kedvenc "mesehősének" a szavába. Ha mégis megszólalok, akkor leordít, hogy nem hallja a műsort. Ha mondanivalóm van, várjam meg a reklámot. Ilyenkor már nincs kedvem mondani semmit... Persze ha csak egy-egy este vágyna a tévére ennyire, nem is zavarna, néha én sem vágyom társaságra. De évek óta, minden este ez a műsor? És kizárólag ez?  A beszélgetés, valódi együttlét kizárva. Persze egy szobában vagyunk, de észre sem veszi, ha otthagyom tévézés közben, elmegyek aludni. Ugyanis ő ott tölti az éjszakáját is, míg a tévé egyszer csak kikapcsol.</p> <p>Próbáltam többször beszélni a függőségéről, de mindannyiszor agresszíven elküldött a csudába. Ő nem függő, csak fontos a kikapcsolódás, és ne legyek olyan bunkó, hogy megzavarom tévézés közben.</p> [caption id="attachment_728" align="aligncenter" width="460"]<a href="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/child-television_1358457c.jpg"><img class="size-full wp-image-728" src="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/child-television_1358457c.jpg" alt="Nem lesz függő? Dehogynem... Fotó: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/01358/child-television_1358457c.jpg" width="460" height="288" /></a> <strong>Nem lesz függő? Dehogynem...</strong><br /><em>Fotó: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/01358/child-television_1358457c.jpg</em>[/caption] <p>A gyermekünket is féltem. Én szívem szerint maximum csak hétvégén engedném tévé vagy videó közelébe (akkor sem örömmel) - de a férjem szerint teljesen normális, hogy a gyerekek minden nap nézzenek mesét, sőt az lenne a furcsa, ha nem így lenne. Ne legyek szigorú. </p> <p>Viszont azt veszem észre, hogy a kicsinknek is egyre fontosabb a tévé, rajzolás, gyurmázás, társasjáték helyett szívesebben tévézik már. Attól félek, hogy elveszítem vele is a kapcsolatot.</p> [caption id="attachment_730" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/Natalie-Portman-Beauty-Cool-Face-HD-Wallpaper-.jpg"><img class="size-large wp-image-730" src="https://vilag.cafeblog.hu/files/2016/01/Natalie-Portman-Beauty-Cool-Face-HD-Wallpaper--600x320.jpg" alt="TÖKÉLETES Natalie Portman" width="600" height="320" /></a> A TÖKÉLETES Natalie Portman[/caption] <p>A férjemmel nem tudok mit csinálni. Marad a nyálcsorgatás a leggyönyörűbb színésznők bámulatos testére, akik még csak nem is akarnak semmit, nem szólnak vissza, nem kellemetlenkednek, és mindig jól tudják a szerepüket, és nem ér össze a combjuk?</p> <p>Azt hiszem az "egykori" párom tévéfüggő. Azért egykori, mert úgy érzem nincs köztünk valós kapcsolat. Közénk állt a tévé. Talán, ha én is mellé ülnék, és csendben próbálnám élvezni a műsort?...</p> <p>De lehet ez ellen tenni bármit is, ha neki így megfelel? Vagy én akarok túl sokat, és tényleg így kell kikapcsolódni?</p> <p>Te mit tennél?</p>richhttps://vilag.cafeblog.hu/files/2015/01/10658671_10204688206266244_735426474082578300_o-150x150.jpg150150