Bántalmazó kapcsolat: Nem feltétlenül csak fizikai bántalmazásról szól, hanem arról, ha egy kapcsolat nem kiegyensúlyozott. Ha ebben találod magad, lépj, mielőtt túl késő lenne.
Íme egy tipikus eset, bántalmazás/uralkodás a partner felett lépésről lépésre:
– Adott egy erősnek, és sikeresnek tűnő férfi: önálló élettel, keresettel, lakással, okos gondolatokkal, lehengerlő modorral, odafigyelő udvarlással. Mellé adott egy önbizalomhiányos de szép és értékes főiskolás lány, aki kapásból felnéz az önálló, kreatív, impulzív férfira. A férfi elhalmozza figyelmével, apró ajándékokkal, és élményekkel, utazásokkal.
Fotó: Freeimages
– Együttélés kezdete után pár hónappal a férfi kezd elégedetlen lenni. Nem elég tiszta a lakás, amikor a lány nem is dolgozik, “csak” tanul. Ha már nem dolgozik a csaj, és ott él a lakásában, akkor legalább legyen már tisztaság, vasalt ing. “Addig, amíg nincs rend, tisztaság, ne találkozgass a barátnőddel. Első a kötelesség!” – Eddig olyan szépen alakult minden. A lány elbizonytalanodik. Persze, ő nem dolgozik, nincs önálló bevétele, és tényleg van szabadideje, míg szegény párja állandóan melózik, megérdemelne annyit, hogy odategye magát, nem csak az ágyban. Kicsit még érdekes is a dolog, végre felnőtt feladatai lehetnek, eddig mindig olyan pasikat fogott még ki, akik az anyukájukkal laktak. Itt, saját lakásban, végre felnőtt nőként tekintenek rá, akiknek feladatai is vannak! Micsoda kihívás, hát tanuljunk meg takarítani!
– A lány barátai meghívásait sorra mondja le… A férfi a lány barátait nem is szereti, mindegyiket butának találja. (A lány úgy gondolja: Nem is csoda, persze, ez a férfi HIHETETLEN intelligenciával rendelkezik, annyira informált, minden témában ott van… Hááát, a barátai tényleg kicsit butának tűnnek a pasi mellett. Milyen csodálatos hím!) Csak valahogy nem jön össze a takarítás… Iskola után megy haza, de soha nem tökéletes semmi. A barátok kezdenek feszültek lenni. Miért nem hagyod ott? Miért csinálod ezt? De a lány bizonyítani akar. Felnőtt, és elég ügyes, hogy megfeleljen az egyre kényesebb ízlésű férfinak. A férfi persze egyre idegesebb. Gondok a munkahelyen… Egyre kevesebbszer szól szépen a lányhoz. A lány úgy hiszi, ha elég keményen küzd, és minden nap szép renddel és vacsorával várja, visszakapja azt a régi férfit, aki az elején volt… A szép rend mondjuk nem jön össze, hiszen valahogy nem tanult meg rendesen takarítani. Na lám, még egy ilyen aprósághoz sem ért.
– A lány barátai, miután hiába mondogatták, hogy szakítson a pasival, leléptek. Amúgy is, nem akarják hallgatni a lánytól többet, hogy miket mond a srác. Felháborító. “Ha te nem szakítassz a pasiddal, akkor mi viszont szakítunk veled.” A lány úgy látja, hogy a barátai nem is voltak igazi barátok… Talán igaza is van.
– A lány abbahagyta az addig szeretett hobbijait. Felnőtt, hát nincs rá ideje. A pasija úgy sem nézett jó szemmel a hobbizásra. Elveszi az időt a tényleg fontos dolgokról.
– A lány családja mindig is furcsa volt. Most összeugrottak a pasijával. Vélt vagy valós problémák miatt. Lényeg, hogy a férfi a lányt döntési helyzetbe hozza: Vagy a családod, vagy én. A lány családja sosem volt elég stabil, ezért is volt a lánynak kevés önbizalma… A pasi pedig erős, mindenki tiszteli… A pasit választja.
– A lány most már magára maradt. Talált végre munkát, és abban éli ki magát. Élvezi. Megbecsülik. Nő az önbizalma. De otthon nem tud jól teljesíteni. A pasi éjjel-nappal dolgozik, késő este találkoznak. Hjah, ilyen az élet.
– Házasság, majd gyerek. Otthon maradni, kiszolgáltatottan. A pasi szerint az új anya mindent rosszul csinál: gondatlan anya, pocsék háziasszony, alkalmatlan mindenre. A nőnek nincs a régi fizetése, nincs a munka, a főnök megbecsülése. Maradt az otthonlét, egy kisbaba, és a félelem, hogy ha elront valamit, akár az utcán köthetne ki. Ajtócsapkodás. A férfi depressziós, és a nőt okolja. Mert nincs tökéletes csend, rend, fegyelem otthon. Egy ANYÁTÓL más lenne várható. Nevelje már meg a gyereket. A gyerekkel is valami baj van. Miért ilyen izgága? A férfi minden nap későn érkezik haza, de mégsem várja csend, nyugalom, meleg étel. Dolgozni pedig kell. Kevesebb a jövedelem, többet kell dolgozni. De hát ez a természetes, a férfi tartja el a családot, ez a minimum. Mi az, hogy a tévénézés és pihenés helyett egy nyűgös gyereket talál otthon? Hol van itt a magánélet?
– A nő “teljesen félrenevelte” a gyermeket. Pszichológus kell. A férfi gyűjti a hibákat. Vannak napok, amikor kedves. Minden apró hiba esetén minimum 10 perc ordibálás következik. Miért hagytad a felmosóvödröt a WC-hez túl közel? Miért nem pakoltál el? Miért nem hagysz békén amikor hazaérek, hogy nézhessem a TV-t és megvacsorázhassak nyugodtan? Miért nem tudok a neveletlen gyerek miatt mindent elmesélni, amikor este hazaértem nyugodtan, miért beszél bele a mondandómba? …
“Menekülési utak”: A nő kitalál mantrákat
Amikor ordibálás van:
“Csak a szomszéd kutyája ugat kint. Csak ugat a kutya. Nem figyelek rá. Nem értem meg. Nem veszem magamra. Elengedem…”
Amikor nyugalom és kedvesség van:
“Nem engeded magadhoz közel. Nem kezdesz fecsegni. Bármikor jöhet a vihar. Ha elmondasz neki valamit, a veszekedés közben felhasználja! Ne mondd el neki, hogy mit csináltatok! Mondd azt, hogy takarítottál egész nap, nem voltatok sehol, nem találkoztatok senkivel… Mondd neki, hogy nem vagy jól.”
Nos, a nőnek már nincs családja, nincsenek barátai, nincsen munkája, de vannak kötelességei, és egy gyermek, akiért felelősséget vállalt. És nincs kihez fordulnia. Nem történt fizikai erőszak. Hát maradnak a mantrák.
Ha egy kiegyensúlyozatlan kapcsolat kezdetén vagy, akkor időben lépj, dönts, mérlegelj. Ha gyengének és értéktelennek érzed magad, mielőbb menj pszichológushoz!
“A szóbeli bántalmazásról
Patricia Evans SZAVAKKAL VERVE Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban
(Háttér Kiadó – NANE Egyesület Budapest, 2012)
A szóbeli erőszak a másik feletti uralkodás és hatalomgyakorlás eszköze. Sok formája van, sokszor nehéz felismerni a párkapcsolatokban. A kapcsolat előrehaladtával egyre intenzívebbé válik, elszenvedője megszokja és észrevétlenül alkalmazkodik hozzá, ezért nem is gondol önmagára áldozatként. Nyíltan is rejtett formában egyaránt megnyilvánulhat, hatása a fizikai bántalmazáshoz hasonlóan romboló.
Ha az alábbi mondatokból legalább két állítás igaz Önre, akkor valószínűleg Önnek is volt már része a szóbeli erőszakban.
♦ Partnere hetente többször vagy még gyakrabban ingerült vagy dühös Önnel, pedig Ön nem akarja felidegesíteni. Ön minden alkalommal meglepődik. (Ha megkérdezi tőle, miért haragszik, azt mondja, nem haragszik, vagy valamilyen módon értésére adja, hogy Ön tehet róla.)
♦ Amikor megbántottnak érzi magát, és érzéseit megpróbálja megbeszélni partnerével, utólag sosincs olyan érzése, hogy a kérdést teljesen megoldották: nem boldog és megkönnyebbült, nem érzi, hogy kibékültek.
♦ Partnere válaszai hallatán gyakran zavartnak vagy frusztráltnak érzi magát, mintha képtelen lenne megértetni vele szándékait.
♦ Ön nem annyira konkrét kérdések miatt feszült, mint inkább a kapcsolaton belüli kommunikáció miatt: mit mondott Ön a partnere szerint, és mit mondott ő Önnek.
♦ Néha eltűnődik: „Mi a baj velem? Nem kéne ilyen rosszul éreznem magam”.
♦ Partnere ritkán vagy sohasem kívánja megosztani Önnel a gondolatait és terveit.
♦ Partnere szinte minden Ön által megemlített dologban épp ellenkező véleményen van, mintha az Ön véleménye eleve helytelen lenne, az övé pedig az eleve helyes.
♦ Néha eltűnődik, vajon partnere önálló, független embernek tekinti-e Önt.
♦ Nem emlékszik egyetlen olyan esetre sem, amikor azt mondta volna partnerének: „Ezt fejezd be!”
♦ Amikor Ön próbál megbeszélni valamit partnerével, ő dühbe gurul, vagy azt mondja: „Fogalmam sincs, miről beszélsz”.
A szóbeli erőszak valójában ellenséges agresszió.
Mit érez a szóbeli erőszak elszenvedője?
- Úgy érzi, pillanatnyilag kibillent lelki egyensúlyából, és egy ideig nem tudja összeszedni magát.
- Elveszettnek érzi magát. Az a benyomása, nincs kihez fordulnia és csak céltalanul keresgél.
- Az esemény készületlenül éri.
- Elszigeteltnek, zavartnak és tétovának érzik magát.
- Elveszíti egyensúlyát, mintha kihúzták volna lába alól a talajt.
- Ellentmondásos üzeneteket kap, de nem tud vagy nem mer pontosítást kérni.
- Egy bizonyos személy jelenlétében folytonos feszélyezettséget érez.
- Újból és újból rájön, hogy tévesen mérte fel a másik álláspontját és a helyzet jelentését.
- Teljesen készületlenül éri, hogy megszegtek egy neki tett ígéretet, vagy nem elégítették ki valamely kívánságát.
- Úgy érzi, romba dőlt egy fontos álma.
- Ahol jószándékot feltételezett, úgy tűnik, csak rosszindulat terem.
- Úgy érzi, sodródik az eseményekkel és képtelen irányt szabni dolgainak.
- Nem tud szabadulni egyhelyben toporgó gondolataitól.
- Az is zavarossá válik, ami addig világosnak látszott.
- Kellemetlen, furcsa ürességet érez.
- Nagyon szeretne kikerülni ebből a helyzetből, ugyanakkor képtelen mozdulni, mintha megbénult volna.
- Zavarodott, nem tud szembeszállni a problémával.
- Halvány gyanú ébred benne, hogy valami nincs rendjén.
- Úgy érzi, belső világa kaotikussá vált.
A bántalmazót nem a társa provokálja, bár ezt szeretné vele elhitetni. Ha partnere hangot ad érzéseinek, biztos lehet benne, hogy meg fogja kérdőjelezni az élményeit. „Nem tudom, miről beszélsz. Túl érzékeny vagy.” Az áldozat pedig kételkedni kezd észleléseiben. “
És amit tehetsz, itt olvashatod.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: